filmet forgatunk...

és hatalmas meló.
Vicces, pont most volt az angol tankönyvünkben egy idézet Alfred Hitchcock rendezőtől, miszerint: "A filmekben a rendező az Isten, a dokumentumfilmekben Isten a rendező."

És milyen igaz. Mert tulajdonképpen a mi filmünk, amelynek becses címe 'Az Emberi Szánalom Tetőfoka', egy dokumentumfilm.

Hogy mi ez?, kérdezheted. Nos, ez két ember eszméletlenül szánalmas viselkedéséről szól. Két olyan ember eszméletlenül szánalmas viselkedéséről, akiket nemrég még legjobb barátaim közé soroltam. De a dolgok megváltoztak. Az oké, hogy V, vagy nevezzük nevén, Vivi, mindig is ilyen volt. Undok, beképzelt, elviselhetetlen. De hogy Rékát is ugyanilyen irányba megváltoztassa, az már sok.
Hatan voltunk legjobb barátok. Persze mindig voltak kisebb-nagyobb feszültségek, mert hat teljesen külömböző személyiségű emberről beszélünk. De az ellentéteink olyan szinten kiélesedtek, hogy ők ketten elviselhetetlenek lettek számunkra.

Ja, és a hab a tortán: ők ketten, perpillanat az öribarik, ők, hölgyeim és uraim, ugyanabba a srácba szerelmesek.

És erről szól Az Emberi Szánalom Tetőfoka. Hogy ők mi mindent megtesznek érte, hogy milyen... szánalmasak.

És nem vakít el az utálat irántuk. Ezt más is észrevette. Az osztályból. A fiúk közül is.

Úgyhogy, most várjuk a dolgok alakulását. Hogy ezek ketten mikor vesznek össze, és hogy filmünk férfi főszereplőjének mikor lesz a pincsikutyákból elege. Aprópó, a leading man, eléggé elgondolkoztat minket, a szappanopera külső nézőit. Mi van, ha tetszik neki Réka? Mert néha nagyon úgy tűnik. De nála sose lehet tudni...

Figyelünk. A telefon kamerája csőre töltve. És dokumentálunk, minden lehetséges mozzanatot. A film premierjét április 1.-ére tűztük ki. Az sacperkábé 3 hét. Rengeteg idő. Bármi történhet. Én izgatottan várom. Vélemények?

hellobelló.

A horoszkópom azt írta, indítsak blogot. Hát megtettem. Na jó, nem teljesen ezért. Túl sok a gondolatom. És ezeket ki kell valahogy eresztenem.
Nem először próbálkozom bloggal. Az ok, amiért mindig abbahagyom, mert nincs közönsége. Az oké, hogy magamért csinálom elsősorban, de érdekelnek az emberek, és ahogy mások látják az én dolgaimat. Úgyhogy remélem, ezúttal hosszabb életű lesz a blog. És nem leszek olyan hülye, hogy azelőtt abbahagyjam, hogy egyáltalán valaki lássa.
Na hát igen. Ez a blog rólam szól. Szerény kis mindennapjaimról. Meg az agymenéseimről. Lényegében bármiről, ami engem foglalkoztat. A név egyértelmű. A nevem Trixi. És nem volt más szabad, normális cím. Nekem tetszik. Egyszerű de nagyszerű. :D
Na, majd jövök valami érdemleges bejegyzéssel is.
Viszlát, kedves Véletlenül Idetévő Emberke! :)